Nem éri meg! – Diszkrimináció a munka világában

 

A nyitottabb, sokszínűbb vállalatok nyereségesebbek konzervatívabb társaiknál. Az üvegplafon megtörni látszik és ehhez nagyban hozzájárul a most felnövekvő generáció. Elindultunk a teljesítmény és hatékonyság uralta munkaerőpiac futurisztikusnak tűnő működése felé.

A „Nyitottak vagyunk” kezdeményezés keretében végzett kutatás kimutatta, hogy a nemzeti iparági átlaghoz képest jobban teljesítenek (15%-kal), azok a cégek, ahol kiegyensúlyozott a nemek aránya és még hatékonyabbnak bizonyultak (35%-kal) azok a vállalatok, ahol az etnikai sokszínűség is megjelenik. A nyitott cégek sokkal kreatívabbak, szélesebb célpiacot érnek el, hatékonyabb döntéseket hoznak és a munkavállalóik is elégedettebbnek bizonyultak.

A magyar munkavállalók több mint fele részesült valamilyen diszkriminációban munkahelyén. Ezzel szemben az Y és Z generációra fókuszáló kutatások azt mutatják, hogy ez a korosztály szívesebben dolgozna olyan munkahelyen, ahol az egyént a teljesítménye alapján ítélik meg. Náluk sokkal nagyobb arányban mutatható ki tolerancia más etnikumú vagy szexuális orientációjú kollégáik felé.

Míg Nyugat-Európában arról folyik a diskurzus, hogy repedezik az üvegplafon, ez hazánkban nem igazán mondható el. Magyarországon a legnagyobb gazdasági társaságokat 88,2%-os férfitöbbség irányítja. Elmondható, hogy a vezetői készségeket, képességeket főként férfi tulajdonságokkal azonosítják. Az érzelmek és a racionalitás szétválasztása, a versenyszellem, a függetlenség… mindezen kompetenciák megléte azonban nem mindig célra vezető, sőt több példán át láthattuk, hogy a nemi szerepek elsajátítása során női tulajdonságoknak nevezett jellemvonások segítik szakmai sikereikhez a nőket.

shutterstock_298590035

Magyarországon a hátrányos megkülönböztetés első sorban életkor alapján történik. A 24 év alattiak és a 45 év felettiek aggódhatnak leginkább a diszkriminációtól munkahelyükön. Mindezzel számos munkáltató saját maga elé gördít akadályt, hiszen nem használja ki a tapasztalt munkaerő tudását. Ezzel a munkavállalók mobilitása is csökken az idősebb generáció körében, mivel nem mernek az elutasítás miatt munkahelyet váltani, „ottragadnak” aktuális munkáltatójuknál.

Egy új jelenség a diszkrimináció fogalomtárában azon emberek kirekesztése, akiknél genetikai hajlam következtében valószínű bizonyos betegségek kialakulása vagy akik egészségkárosítónak tartott életet élnek. A világ több részén is született már bírói ítélet a fenti témában.

Sok helyen van még lehetősége fejlődnie a munka világának és bár bizonyos vonatkozásokban abszolút javuló tendenciát láthatunk, a munkavállalók többsége érezte már magát diszkriminálva karrierje során. Elérkezik-e vajon a világ, ahol a szakmai professzionalizmus és a teljesítmény alapján működik majd a munkaerőpiac?

 

FacebookLinkedIn

Szólj hozzá!